Mindannyian, akik gyerekről álmodnak a majdani jövőben, egy olyan angyali csöppséget képzelnek el maguknak, mint egy kis angyal. Egy okos, kedves, imádni való, tüneményes kis cserfes tündérbogarat, aki mindenkit egy pillantással le vesz a lábáról a hatalmas boci szemeivel. Ez a gyerkőc tehetséges, sokoldalú, tele van szeretettel, segítőkész, és egyszerűen romolhatatlan :)
Ez mind szép és jó. De sajnos utánozhatatlan vagyok. És már felnőttem :D Tehát nekem valószínűleg majd ez jut osztályrészül:
És tudjátok mit? Imádni fogom :) Nekem akkor is tökéletes lesz, ha olyan nyomi és hülye lesz már kicsinek, mint amilyen én vagyok nagynak :) :D sőt! nagyon remélem hogy sokat nevethetek a gyerekemen, aki majd minden aljasságomat elfelejti, mire oda kerülünk, hogy idősek otthonát kell nekem választania... :D