1937-1959: "passzívak vagyunk, visszafogottak, és klasszikus szépségideálok. Olyan álmodozók vagyunk, akik várják a hercegük eljövetelét..." hát igen. ez a leginkább jellemző erre a korszakra: tétova hercegnők, akik világháborúkat robbantnak a szerelmükkel.
1989-1992: "kíváncsiak vagyunk, lázadók, és kalandvágyók. Függetlenségünk épp rügyezik, de még védelemre szorulunk..." némileg már fejlődött a felhozatal. míg az előző mesék csak arról szólnak, hogy szegénysorból is lehet valaki hercegnő, ezeknek már mélyebb mondanivalójuk van. Ariel a szerelmével két ellenséges fajt békített ki, és teremtett békét. Belle eltörölte a diszkrimináció fogalmát azzal, hogy beleszeretett egy rémségesen csúf szörnyetegbe, és megtanította nekünk, hogy a belső értékek a fontosak. Jasmin sem tett másként, ő eltörölte a társadalmi osztályok között húzódó szakadékokat, és hercegnőként beleszeretett egy tolvaj utcagyerekbe. Kell ennél több társadalmi nevelés az elfogadás terén? aligha... ja és megjelennek az első sötét bőrű hősnők (Jázmin, Esmeralda)
1995-2009: "Vakmerőek vagyunk, makacsak, és erős meggyőződéssel bírunk. Mi vagyunk a saját történetünk hősnői." miről árulkodik ez? arról, hogy már reális képet mutatnak a gyerekeknek a világról. eltűntek a szőke kék szemű sztereotip hercegnők, helyükre valódi, elképzelhető figurák kerültek, akik ugyan szintén szépek, de előtérbe kerül a különböző bőrszínek kérdése, és a "fekete nem mindig rossz" elmélet. Ezek a nők érettek, felelősek a tetteikért, hibáznak, és vállalják a tetteik következményét. persze ők is úton-útfélen énekelnek, de kit zavar? imádni való hangjuk van, fülbe mászó dallamokkal :D
összességében elmondhatjuk, hogy a mi szeretett Disney-nk, (aki időközben p(t)ixarrá avanzsált, etc..) mindig alkalmazkodott az aktuális problémákhoz,nézetekhez, elvárásokhoz. :)
szeretném, ha az én gyerekeim is úgy látnák a világot, mint a harmadik generációs disneycsajok, akik az elsőtől fejlődtek, így mindenről tudnak majd mindent :)
