Ha valaki megkérdezi, miért választottam a gyógypedagógiát, szavak nélkül leginkább ezzel a képpel felelnék. Szavakban kifejezni nehéz, mennyi vidámság szorult ezekbe a csöppökbe, mennyi pozitív energiát árasztanak embertársaik felé. és legfőképpen azt szeretem ebben az egészben, hogy félre tudják tenni a gondjaikat. Nekünk is ezt kéne. Ha már minden nap ugyanazzal a problémával küzdünk, és nem tehetünk ellene semmit úgysem... akkor tanuljunk meg együtt élni vele. és hozzuk ki a legtöbbet a helyzetből :) mindenki jobban örül egy kedves mosolynak mint egy világhervasztó élménybeszámolónak arról, hogy nyakig ér a szar.és hullámzik. :D inkább legyünk hercegnők akik szarnak a világ gondjaira :D csak élvezik ahogy elhajtanak a hintójukon :)
