"Disney is the reason I still believe in things like magic, love and goodness of humanity..."
ez egy igen fontos mondat az életemnek :) a másik ami meghatározta: "Hook nem fog győzni, amíg van a világon hit, bizalom, és egy csipetnyi tündérpor..." ;)
szar világban élünk, de én kérek rá tejszínhabot :) mindig ott van az esőfelhő ezüstös szegélye (Stuart Little) és szeretem azt látni. természetesen mindenkinél betelik a pohár olykor. de ezzel együtt kell tudni élni. és mindenhez jó képet vágni :) szar van a palacsintában? kérj rá porcukrot :) nézz diznit, feküdj egy nagy kád forró vízbe, igyál meg egy decit a legjobb borodból, rakd ki mécsesekkel az életteredet, lazulj el, és felejtsd el, hogy mi vár rád a burkon kívül... legalább egy órára :)
(minden ötletet szívesen fogadok :])
érdekes képre bukkantam, és igazából ezeket mind tudjuk, de kevesen gondoljuk őket át ennyire... így fel sem tűnik a hasonlóság sokszor, ha csak valaki rá nem világít :)
Az Univerzum csupa rejtély. ezt mindenki így gondolja szerintem. de ami igazán fontos, hogy mi is csak egy apró része vagyunk. ismeri valaki a fraktálokat? ( a fraktálok olyan alakzatok, melyek valamiképpen hasonló részekből épülnek fel. a matematika nyelvén ez ennyit tesz: A fraktálok lényege, hogy ugyanazt a szabályt alkalmazzuk egymás után nagyon sokszor. A kiindulási pontra (n) elvégzett művelet eredményére újra elvégezzük a műveletet, és megnézzük mi lett az eredmény(n+1). Erre az eredményre ismét elvégezzük, és kapunk egy újabb eredményt(n+2). Ezzel ismét megtesszük ugyanezt(n+3), és így tovább ezzel a szisztémával.)
<— egy fraktál
ezt a képet végtelenségig nagyíthatnánk, de mindig ugyanezt látnánk. érdekes, ugye? aki jobban el szeretne mélyülni ebben, annak tudok ajánlani egy nagyon jó programot, egész csinos háttérképeket lehet össze álltani, esetleg optikai illúziók előállítása, stb... tehát, akit érdekel letöltheti az UltraFractal programot innen (Version 5.04 — Windows 7, Vista and XP), vagy nézelődhet ezzel kapcsolatban itt.
Emlékeztek az Adam Sandleres posztra? írtam benne egy ominózus talkshow-ról, amiben a frissen született lányáról mesél, kicsit poénosra véve a figurát. ha már így előkerült, akkor csatolom nektek, kiemeltem a lényeget:
"A: I've got a nice little girl, and she's at home with her mom, she's name is Sunny. [...] D: How did you pick Sunny? A: ... it's just a cute name... but my mother didn't like name Sunny, "that's a nickname" she kept saying "that's a nickname..You gotta give your child a real proper name... if you wanna call her 'Sunny', fine... but a real name......" so in the birth certificate we put down 'Sunday Night Football"
vagyis: "Adam: van egy szép kislányom, aki otthon van az anyukájával, és Sunny-nak hívják. David: Honnan jött a 'Sunny' név? Adam: ez egy aranyos név... de az anyámnak nem tetszett, szerinte "Ez csak egy bevenév..." és csak hajtogatta "ez egy becenév.. igazán adhtnál a gyerekednek normális nevet! ha Sunnynak akarod hívni, rendben... de egy igazi név..." szóval a születési anyakönyvi kivonatába a "Sunday Night Football - vasárnap esti foci- került"
hellyel.közzel ez van benne (bocs reggel fél5 van...) :D na és akkor itt a videó :)
több említésre méltó dolog is van a videóban, de nem jegyzetelném ki (angolosok előnyben). Ajánlom végignézni azoknak akik kicsit vidulnának :) 2008-as interjú, de jó anyag! :D
na jó szigorlatot a csoporttársaimnak meg nekem, majd 'gyüvök.
nos... sokat hezitáltam, hogy a következő 12 betervezett tetoválások milyen színben/formában kerüljene és melyik testrészemre. azt hiszem, a főnixmadár kérdése ezzel eldőlt, bár nem oda szeretném, mint ennek a hölgyeménynek van. UV reagánsra gondoltam eredetileg, de az elég korlátozott számú helyen látható... és csak úgy nem varratom magm össze :) szerintem csinos :) mind a kettő... és még megy a hezitálás heg/ és fehér tintás tetkó között :)
most őszintén... ki tudna ellenállni annak, ha egy kiskuytus így menne oda hozzá, nézve a hatalmas szomorú szemeivel, tartva egy kis papírt a fenti felirattal? (Helló, csak most találkoztunk, és ez őrület, de épp itt van az azonosítószámom XXX-XXX-XX - esetleg... adoptálnál...? *pillogpillog*)
sokkal több állatbarát ember kéne. már csak azért is, mert rengeteget tanulhatnának tőlük :) aki kedvet kapott, hogy megmentsen egy kiskutyát, senki nem fogja vissza... csak hajrá :)
bezony... "az én életem, az én választásaim, az én hibáim, az én leckéim... egyik sem a te ügyed." sokszor mondják mások, hogy ne szóljunk bele az életükbe. magam is így vagyok ezzel... eleinte. aztán később persze rengetegszer hálálkodok (magamban), de nincs az az isten, hogy én ezeket ki is mondjam hangosan. nem szeretem, mikor megmondják, mit hogyan kéne, kellett volna, lehetne, stb... az természetesen megint egy másik dolog, amikor tanácsot kérek, vagy valaki finom célzásokkal rávezet a jóra... de a napokban többször futottam bele olyan emberekbe, akik szabályosan helyreigazítottak, hogy ugyan már hogy élek?! hát hogy, b+?! ahogy jól esik. megjegyezném, ezeket az embereket nem hogy heti, de féléves rendszerességgel SEM látom, még csak nem is egy környéken élünk... majd természetesen rájönnek, hogy amit pletykaszinten hallottak véletlenül, nem is rám vonatkozott, és akkor megpróbálják visszalapátolni a tehénbe a szart.... nem sok sikerrel. hát üzenem ezeknek az embereknek, hogy mielőtt kinyitják a bécsikapu szájukat, gondolkozzanak. az sem hülye, aki hallgat, szokták volt mondani. és egy jó tanács azoknak, akik ezt most véletlenül olvassák, és tudják magukról h tipikusan a mások életében vájkáló típusba tartoznak:
hagyjátok, hogy hibákat kövessünk el, hogy megtanuljuk a leckét, hogy viseljük a következményeiket.... így szerzünk élettapasztalatot. más hibájából nem lehet olyan könnyen tanulni, mint a sajátjainkból.
és leginkább jusson eszetekbe, hogy ti sem vagytok tökéletesek, hibátlanok, csupán a saját életetekkel kellene foglalkozni. akit a jó szándék vezérel, sem tud mindig jót cselekedni, mert többször árt, mint használ. amíg nem vagytok valaki más helyében, nem láttok az ő szemével, addig ne próbáljatok okosabbak lenni az életét illetően! csak finoman tegyetek javaslatot :) abból gond nem lehet :)
Aki gyermekként nőtt fel Ködös álmot nem vár Szeme könnyet sosem ejt Csak tűr, csak tűr Oly sok régi mesét nem is hallok meg már Miért higgy, miért bízz? Hisz a légbe úgyse ránt a por mit tündér szór! Még hív az a rég nem hallott szó Úgy hív, ami szép mondd miért nem jó? Még hív, még hív. Úgy bántja lelkem ez a tűz tépte táj! Tudom várnak engem, De a föld pusztulását látni fáj, nagyon fáj! Még hív az a rég nem hallott szó Még hív, ami szép mondd miért nem jó? Még hív, még hív Még remélem, hogy elérem és úgy lesz ahogy rég! A valóság és a kívánság egy lesz egyszer még! Szemem láss új csodát, tudom hinnem kell már! Egyszer boldog voltam! Mikor áldón hullott rám a por mit tündér szór! És még hív, megint hív az a szó! Úgy hív, olyan szép volt és oly jó Még hív, még hív, még hív az ég!
Miért akarnék felnőni? Sokan vannak a felnőtt társadalomban, akik szent meggyőződéssel állítják valaminek a nemlétét. mint a Télapó, a húsvéti nyúl, és ... természetesen Pán Péter. Miért törvényszerű, hogy amiben a felnőttek nem hisznek, az nem létezik? Miért kéne nekem bolondnak/elmebajosnak lennem, mert esténként feltérdelek az ágyamban, ránézek Evangeline-re (az esthajnalcsillagra) és minden szerettemnek valami igazán jót kívánok. Miért nem lehetek a társadalom teljes értékű tagja, ha esténként lopva kinézek az ablakomon, és reménykedem abban, hogy látok egy elsuhanó barátságos árnyékot...? Mindenki vakon ítélkezik. Akik nem beszéltek még egyetlen szót sem olyan emberrel, aki felnőtt létére hisz a mesékben, ne merjen véleményt alkotni, mert nincs hozzá joga.
Ez lehet egyfajta védekező mechanizmus.. igen.. sokan ezzel támadnak. Felfogom a körülöttem élő világot. megfelelek a társadalmi elvárásoknak, a megkövetelt normáknak, de este... mikor egymagam vagyok... engedje meg a világ, hogy higgyek a tündérekben. és mindenki, aki az ellenkezőjét állítja, azzal a kijelentésével megöl egyet ezek közül a varázslatos lények közül. Hogy miért találom meg a gyerekekkel a közös hangot? mert magam is az vagyok, csupán egy felnőtt tapasztalataival :) és boldog vagyok :) mert teljes értékű életet élek, annyi különbséggel, hogy én nem zárom el az elmémet valamitől, ami kedvesebbé teszi a gondolataimat, ami lenyugtat, ha mérges vagyok, ami vigasztal, ha megbántanak... csak egy percig emlékezzünk vissza a legkorábbi emlékeinkre.. mikor még gyerekek voltunk.... mikor még sárban dagonyázhattunk, fogócskázhattunk, kérdezhettünk butaságokat...
mert mi történik, ha ma valaki butaságot kérdez? "szőke" "ostoba, iskolázatlan, paraszt....." stb... mi változott? mikor kérdezünk, azért tesszük, mert nem tudunk valamit. ez miért szégyen? és teszem azt 3 évesen miért nem volt az? akkor ha valaki tanul... az felemelő.. mikor a gyerek járni/beszélni/önállósodni tanul, az tüneményes, és mindenki könnybe lábadt szemekkel gügyög... nem kell gügyögni. csupán látni az ártatlanságot, a tudásvágyat, a nyitottságot azoknak a szemében is, akik már nem 3 évesek... csupán hiszik, hogy a világ rejtélyeinek kapuja nem zárul be 10 éves korunkban... :)
